Magyar értelmező kéziszótár
ütközik tn ige
1. (Véletlenül) nekimegy, nekiütődik vminek. Vmibe, vminek ~ik. | <Jármű járművel> összeütközik. Az autóbusz kamionnal ~ött. | ritk: Szemébe ~ik: szemébe ötlik.
2. Akadályra talál, korlátozza vmi. Korlátokba, nehézségbe ~ik. | hiv, kissé vál Ellentétbe kerül vmivel. Törvénybe ~ik.
3. <Az embert érintő, érdeklő több esemény> azonos időpontra esik. A két értekezlet ~ik.
4. nép <Bajusz, szakáll> serked.
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024