Magyar értelmező kéziszótár
őslakó fn
1. Vmely földrész, ország, vidék legrégibb lakói közé tartozó személy. Afrika ~i.
2. Vhol a település keletkezése óta lakó személy. A telep ~ja. | biz Nem betelepült, hanem születésétől fogva ott lakó személy. Pesti ~. | ritk biz Utcának, lakóháznak stb. legrégebben ott élő lakója.
Kapcsolat • eksz@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024