Magyar értelmező kéziszótár
bevon ts ige
1. <Vmit, kül. bútort> (lapszerű) anyaggal befed, és azt rajta (kifeszítve) rögzíti. | <Mázzal, festékkel> fed, ellát vmit. Vmilyen mázzal von be vmit: átv is vmilyen látszatot ad neki. | vál <Felületet> összefüggő rétegben belep.
2. ritk <Kint levő tárgyat> behúz. ~ja az evezőt. | ~ja a zászlót, a vitorlát: leereszti.
3. hiv <Pénzt, értékpapírt> kivon a forgalomból.
4. kissé vál: ~ vkit vmibe: lehetővé teszi neki vmely közös tevékenységben való részvételét. | vál Vminek a keretébe bevesz vmit.
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024