Magyar értelmező kéziszótár
bolygó
I. mn (mn-i ign is) vál Örökösen kóborló, bolyongó.
II. fn A Nap, ill. némely csillag körül keringő, saját fény nélküli égitest. Mesterséges ~: a világűrbe kilőtt és a Nap körül keringő űrkutatási berendezés. | Mellékbolygó.
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024