Magyar értelmező kéziszótár
✔
bunkó fn
1. Botnak vastagra v. gömbölyűre kiszélesedő vége.
2. nép Bunkósbot. | rég Buzogány.
3. biz Döngölő. | Műsz Kalapácsként haszn. nyeles fahenger.
4. gúny rég Faluról bevonult újonc. | Faragatlan fickó.
5. Ját | Kirakós lórumban az az eset, hogy vki a 4. szín kezdő lapját végig visszatartja. | Snapszliban a vesztes neve mellé írt fekete pont.
6. Isk tréf “Elégtelen” osztályzat.
[?]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024