Magyar értelmező kéziszótár
elbír ts (és tn) ige
1. <Terhet> ereje, szilárdsága révén képes tartani, ill. vinni. ~ja a zsákot.
2. tn nép: ~ vkivel, vmivel: képes megbirkózni vele.
3. Képes elviselni v. kiállni vmit. Sokat ~ az ember. | ritk Kibír vkit.
4. <Anyagi megterhelést> tud vállalni.
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024