Magyar értelmező kéziszótár
✔
elül1 tn (és ts) ige
1. Ültéből fölkelve máshova ül. ~t az ablaktól.
2. Elüldögél.
3. ts ritk Úgy ül vhova, hogy a közlekedést elzárja. ~ik az utat.
4. <Szárnyas> nyugvóhelyére tér.
5. <Szél, hullám, zaj stb.> lecsendesedik. | rég Megnyugszik.
6. rég <Hajó> elmerül.
7. irod Letűnik, lehanyatlik.
elül2 → elöl
Kapcsolat • eksz@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024