Magyar értelmező kéziszótár
erdélyi
I. mn Erdélybe v. Erdélyből való, vele kapcs. ~ templomok. | (tulajdonnévszerűen) Tört: ~ fejedelemség: 1571 és 1687 között: a Habsburgoktól független, de a török fennhatóságot elfogadó, nagyfokú belső önállóságot élvező Erdély (államformája).
II. fn Erdélyi ember. Az ~ek.
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024