Magyar értelmező kéziszótár
eső1 mn (mn-i ign is) Nyelvt:
~ kettőshangzó: olyan kettőshangzó, amely a nyomatékos elemmel kezdődik (pl. eiab, ouab). | ~ hanglejtés: hirtelen ereszkedő hanglejtés.
[←esik]
eső2 fn
Vízcseppek alakjában lehulló csapadék. Sz: ~ után köpönyeg: megtörtént baj után hiábavaló az óvatosság; adtál, Uram, ~t, nincs köszönet benne: rosszul ütött ki, amit kívántunk.
[←eső1]
Kapcsolat • eksz@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024