Magyar értelmező kéziszótár
✔
fiók fn
1. Asztalnak, szekrénynek tartóként haszn. kihúzható, ládaszerű része. | Bútoron, állványon rekesz, polc. | táj Elrekesztett hely. A tehén ~ja.
2. Posta Postafiók.
3. nép Ablakszem.
4. Intézménynek, (kereskedelmi) vállalatnak stb. helyileg elkülönülve működő tagozata. A bank ~ot nyit.
5. rég irod Fióka.
6. táj Fattyúhajtás.
7. táj Petrence.
[←fi(ú)]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024