Magyar értelmező kéziszótár
fölény fn
1. Az a tény, hogy vki, vmi bizonyos szempontból különb, erősebb, fejlettebb a másiknál. ~ben van; gazdasági ~.
2. Ennek megnyilvánulása. Nagy fölénnyel győz. | Fölényes(kedő) magatartás.
[←föl1]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024