Magyar értelmező kéziszótár
gyújt ts (és tn) ige
1. Előidézi vminek a meggyulladását. Gyufát ~; tüzet ~; lángra ~ vmit. | Vkire, vmire ~ vmit: fölötte, ill. körülötte meggyújtja. Rájuk ~otta a házat. | tn Vmire rágyújt. Szivarra ~.
2. <Villamos fényforrást> bekapcsolva izzásba hoz. Villanyt ~.
3. tn Műsz Belső égésű v. robbanómotorban a robbanási folyamat megindul. Nem ~ a motor.
4. vál <Heves érzelemre, ill. érzelmet> gerjeszt. Haragra ~; szerelmet ~ vkiben, vkinek a szívében.
5. tn Dalra, nótára ~: dalolni kezd.
[?]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024