Magyar értelmező kéziszótár
hallgató
I. mn (mn-i ign is) irod (Teljes) némaságba burkolódzó. ~ táj.
II. fn
1. Aki vkinek az előadását v. a rádiót stb. hallgatja. Kedves ~im! | Isk Egyetem, főiskola diákja v. vmely tanfolyam részvevője. | Nyelvt Akihez a nyelvi közlést intézik.
2. Fejhallgató. | kiv Telefonkagyló. | kiv Szívhallgató.
3. Zene Hallgatónóta.
Kapcsolat • eksz@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024