Magyar értelmező kéziszótár
hegy1 fn
1. A dombnál magasabb (és meredekebb) földfelszíni kiemelkedés. A ~ekben lakik, él stb.: hegyes vidéken lakik, él; ~nek föl: a hegyen fölfelé. | nép Domb. | nép Szőlőhegy. | irod: A ~ leve: bor.
2. túlzó Nagy halom, rakás vmiből.
[?fgr]
hegy2 fn
Vminek csúcsban végződő része. A , a ceruza ~e.
[←hegy1]
Kapcsolat • eksz@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024