Magyar értelmező kéziszótár
hullám fn
1. Mozgásban levő vízfelület (ütemesen váltakozó) fölemelkedése és süllyedése. | vál: A ~ (ok): a hullámzó, mély víz. Összecsapnak a feje fölött a ~ok: átv is sok baja közepette reménytelen helyzetbe jut. | biz Hullámfürdő.
2. Vminek hullám(ok)ra emlékeztető alakja. ~ot rakat a hajába.
3. sajtó Vminek a kedélyeket megmozgató (érzelmi) hatása. A lelkesedés ~ai.
4. sajtó Folyamatnak, jelenségnek egy-egy (lökésszerűen köv.) szakasza. A földrengés első ~a.
5. Fiz A térben terjedő rezgő mozgás, ill. a hullámmozgású közeg részecskéinek az adott pillanatban egymáshoz viszonyított helyzete. Elektromágneses ~ok: a villamos és mágneses erőtérnek a térben tovaterjedő szakaszos változásai. | Rádióhullám.
[←hull]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024