Magyar értelmező kéziszótár
iga fn
1. Járom v. hám. ~'ba fog v. hajt: átv is leigáz; ~'ba tör: a) <tinót> igavonásra nevel; b) fegyelmezett munkára szoktat; c) leigáz, hódolatra kényszerít; húzza az ~'t: átv is, pejor robotol, a munka nehezét végzi.
2. vál Súlyos teherként viselt életkörülmény. ~ba v. ~ alá hajtja a fejét: a) vállalja a robotolást; b) tréf megnősül. | vál pejor (Gazdasági) elnyom(at)ás. ~ alatt tart: elnyom; széttöri az ~'t: felszabadítja magát.
3. Mezőg Párosan igába, ill. hámba fogott állat (a fogattal együtt). | (jelzőként) nép rég <Bizonyos számú> ilyen igát kitevő. Egy ~ ökör.
[ szláv ]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024