Magyar értelmező kéziszótár
✔
jobbágy fn
1. Tört | A hűbériség korában a földesúr földjén gazdálkodó paraszt, aki ennek fejében urának dézsmával és robottal tartozott, és személyes szabadságában is korlátozva volt. | Ilyen jogi helyzetű, de jobbágytelekkel nem bíró személy.
2. rég irod Hűbéres, alattvaló.
[←jobb]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024