Magyar értelmező kéziszótár
jóízű mn
1. Aminek íze van. | ~en: étvággyal.
2. Jóleső, kellemes, élvezetes. ~ nevetés: szívből fakadó nevetés; ~t: jól, kellemesen. ~t alszik.
3. Eredetien kedélyes, egyéni hangú. ~ adoma; ~en beszél.
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024