Magyar értelmező kéziszótár
kanál fn táj kalán
1. Étel kavarására, merésére v. evésére haszn., kerek v. tojásdad öblös fejben végződő nyeles eszköz. biz: Meleg ~: főtt étel. | A kanálnak vmelyik fajtája, pl. főzőkanál, kávéskanál.
2. (jelzőként) Amennyi ebben elfér. Két ~ cukor.
3. Orvos A sebészetben haszn. ilyenféle műszer.
4. Cipőkanál.
5. Műsz Merítésre haszn. nagyobb öblös szerszám v. gépalkatrész. A kotrógép kanalai. Sz: megfojtaná egy ~ vízben: nagyon gyűlöli; biz: leteszi a kanalat: a) abbahagyja a munkát; b) meghal; biz: nagy ~lal eszik: (vendégségben) finomat és sokat eszik; vulg: nincs kanala hozzá: a) nincs kedve hozzá; b) nem ért hozzá; gúny: ~lal ette a bölcsességet v. a tudományt: kiváló elmének képzeli magát; irod: ~lal akarja kimerni a tengert: képtelen feladatra vállalkozik.
[?]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024