Magyar értelmező kéziszótár
Keres
✔
kefe
fn
1.
Sűrűn
kiálló
rövid
,
merev
szálaival
kül
.
ruha
,
haj
,
lábbeli
,
padló
tisztogatására
alkalmas
(
nyeles
)
eszköz
.
|
Műsz
Hengeres
felületre
szerelt
ilyenféle
alkatrész
.
2.
Áll
Méhfélék
lábán
,
hasán
a
virágpor
lesöprésére
való
szőrzet
.
3.
Vill
Villamos
gépben
az
álló
és
a
forgó
részek
között
az
áramot
átadó
,
ill
.
leszedő
érintkező
.
4.
Nyomda biz
Kefelevonat
.
Sz:
argó:
nem ettem ~'t:
nem
vagyok
bolond
(,
hogy
megtegyem
);
argó:
beveszi a ~'t:
elhisz
vmit
;
argó:
eszi a ~'t:
(
rászedve
)
tehetetlenül
bosszankodik
,
mérgelődik
.
[ tör ]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024