Magyar értelmező kéziszótár
Keres
✔
kijáró
I.
mn (mn-i ign
is
)
ritk
1.
Amin
keresztül
ki
lehet
(
és
ki
szoktak
)
járni
.
~
nyílás
.
2.
biz:
~ ember:
vki
(
k
)
nek
az
ügyében
hatóságoknál
,
intézményeknél
(
ellenszolgáltatás
fejében
)
eljáró
személy
.
II.
fn
1.
Mezőg
Méhkas
,
kaptár
kijárata
.
2.
ritk biz
Kijáró
ember
.
3.
ritk
Kijárat
.
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024