Magyar értelmező kéziszótár
kényes mn
1. Külső ártalomra, hatásra túlzottan érzékeny. ~ a huzatra. | ~ vmijére: a) vmije könnyen megbetegszik. ~ a gyomrára; b) kínosan vigyáz . ~ a becsületére.
2. Válogatós, kifinomult <ízlés, igény>.
3. Óvatos bánásmódot igénylő, érzékeny, finom. ~ műszer.
4. Nagy tapintattal kezelendő <dolog>. ~ ügy.
5. pejor Mesterkélten finnyás, finomkodó. ~en eszik.
6. pejor Büszke, rátarti. ~ dáma, ficsúr. | vál Délceg tartású. ~ paripa.
[←kény]
Kapcsolat • eksz@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024