Magyar értelmező kéziszótár
körülmény fn
1. Vmivel összefüggő v. együtt járó jelenség, tény. Ez zavaró ~! | Jog <Kif-ekben> szabálysértés, bűncselekmény megítélésére kiható tény, mozzanat. Enyhítő ~.
2. (A) ~ek: vmely jelenséget alakító v. meghatározó viszonyok, összefüggések összessége. A ~ekhez képest; minden ~ek közt: bármi áron, mindenképpen; ~ek: vkinek a helyzetét, életkörülményeit meghatározó jelenségek, tények (összessége). Rendezett ~ek között él.
[←körül]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024