Magyar értelmező kéziszótár
laza
I. mn
1. Nem szorosan összetapadó részekből álló. ~ talaj. | Nem eléggé rögzített, nem feszes. ~'n van összekötve. | Nem merev. ~ mozdulat, izom(zat).
2. táj Ritkás, hitvány, üres. ~ kalász.
3. Könnyen bomló, nem szilárd. ~ kapcsolat. | Szoros, (feszesen) logikus összefüggés nélküli. ~ okfejtés, fogalmazás(ú).
4. pejor Szabadossá váló, nem szigorú. ~ fegyelem; ~ erkölcsök.
5. biz Könnyed, fesztelen (magatartású) <személy>. Nagyon ~ fickó.
II. fn táj
1. Pelyva.
2. Szőlőnek üresen hagyott v. más növénnyel beültetett alsó v. felső vége.
[?fgr tőből]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024