Magyar értelmező kéziszótár
látó
I. mn (mn-i ign is)
1. Olyan <személy>, aki (elfogadhatóan) lát. Gyengén ~ tanulók.
2. Olyan <személy>, aki vmi után, vmihez lát. A (sürgős) munkához ~ alkalmazottak.
II. fn táj
1. Látogatás. ~ba megy.
2. Szem.
3. Mutató, minta. | Kóstoló.
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024