Magyar értelmező kéziszótár
megengedő mn (mn-i ign is)
1. rég Megbocsátó, elnéző.
2. Nyelvt | ~ mellékmondat: olyan mellékm, amely a főm állításával ellentétes körülményt fejez ki, de nem érvényteleníti a főm-ot (pl.: Elment, noha beteg volt). | ~ kötőszó: az ilyen mellékm-ok kötőszava (pl.: bár, noha, jóllehet).
Kapcsolat • eksz@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024