Magyar értelmező kéziszótár
meghitt
I. mn vál
1. Akinek őszinteségében, hűségében vki feltétlenül megbízik. ~ emberem.
2. Bizalmas, bensőséges. ~ barátom; ~ viszonyba került vkivel v. van vkivel: a) közeli barátságba(n); b) szépítő szerelmi kapcsolatba(n).
3. Otthonos, barátságos. ~ szoba.
II. fn ritk irod Meghitt személy, kül. alárendelt. Vkinek a ~je: bizalmasa.
[←meghisz valakit ‘hisz vkinek’]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024