Magyar értelmező kéziszótár
Keres
✔
mennykő
fn
nép
v.
biz
ménkű
1.
nép rég
Villámcsapás
.
Szh:
mintha a ~ ütött (csapott, vágott) volna bele:
megdermedt
,
megbénult
.
2.
biz
<
Indulatos
beszédben
,
szitkozódásban
,
bosszús
kérdésben
−
elhomályosult
jelentéssel
.>
Mennydörgős
~!;
üssön
belé
a
~!;
mi
a
~
t
akarsz
?
3.
(hsz-szerűen, fokozó szóként)
biz tréf:
~ nagy:
rendkívül
nagy
.
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024