I. állítm-ként névszó kissé nép Okvetlenül kell, szükséges. ~ volt, lesz, volna, legyen; ~ volt elmennem. | (a van ige 1. és 2. sz-ű alakjával) <Pongyola haszn:> vki kénytelen, vkinek kell. ~ vagyok sietni.

II. tn ige (csak 3. sz) nép Feltétlenül kell. Ha nem ~na, nem mennék.

III. fn biz Kényszerítő helyzet. Nagy úr a ~.

[ ném ]