Magyar értelmező kéziszótár
ny [enny] fn
1. Mássalhangzó: a szájpadlás elülső részének és a nyelvhát középső széles felületének zárjával képzett orrhangú zöngés hang.
2. Ennek írásjegye (ny, Ny). | <Rövidítésként:> ny.: a) nyilvános; b) nyugalmazott; Tud: Ny: nyugat.
Kapcsolat • eksz@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024