Magyar értelmező kéziszótár
nyílás fn
1. Az a történés, hogy vmi (ki)nyílik, kitárul. Az ajtó ~akor. | Növény virágzása.
2. Rés, hézag, kül. vminek a belső üregét a külvilággal összekötő lyuk, nyitott rész. A hordó ~a.
3. Szétnyitható eszköz két szélső(nek tekintett) pontja közötti távolság. A körző ~a. | Mat Egymást metsző egyenesek egymástól való elhajlása. A szög ~a. | Műsz Hídnyílás.
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024