Magyar értelmező kéziszótár
ostya fn
1. Fémlapok közt sütött, kelesztés nélküli vékony tésztaféle. ~'ban veszi be a gyógyszert. Sz: ~'ban ad be vmit: <kellemetlen dolgot> tapintatosan mond meg.
2. Vall Szentostya.
[ lat ]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024