Magyar értelmező kéziszótár
r [err] fn
1. Mássalhangzó: a felső fogínyt érintő nyelvhegy 2-3 rezdületével képzett zöngés folyékony hang.
2. Ennek írásjegye (r, R). | <Rövidítésként:> r: Mat rádiusz; r.: rendes; R: a) Fiz Met Réaumur(-fok); b) Posta ajánlott; c) Mat derékszög; d) Mat a valós számok halmaza.
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024