Magyar értelmező kéziszótár
✔
szökell tn ige
1. vál Könnyed, lendületes mozdulattal ugrik (vhova). Egyik kőről a másikra ~.
2. <Vízsugár> magasba lövell. | irod <Vér vmely testrészbe> tódul. Arcába ~ a vér.
3. irod <Építmény, fa> kecsesen és merészen mered a magasba.
[←szökik]
Kapcsolat • eksz@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024