Magyar értelmező kéziszótár
✔
szentség fn
1. Vall | Kat., ort.: Krisztustól rendelt, kegyelmet közvetítő jel, vallási cselekmény. A keresztség ~e. | Oltáriszentség.
2. Vall Vkinek, vminek szent volta. ~ hírében áll.
3. ritk vál Nagy megbecsülést érdemlő, különleges érték. A szabadság ~.
4. durva: (Azt) a (hét) ~ét v. ~it: <káromkodásként>.
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024