Magyar értelmező kéziszótár
✔
jel fn
1. Vmely cselekvésre, magatartásra felhívó mozdulat, cselekvés, ill. szándékosan előidézett ilyen jelenség. ~t ad vmivel v. vmire; ~t fúvat
2. Jelkép(es cselekvés). A meghajlás a tiszteletadás ~e. | Vmely érzést kifejező v. bizonyító mozdulat, taglejtés, arcjáték, ill. ajándék. A fejét rázta tiltakozása ~éül; hálája ~éül.
3. Nyelvt: Nyelvi ~: a jelölő és a jelölt (társadalmilag kötött) viszonya által létrejött vmely egység, kifejezőeszköz mint a nyelvi rendszer eleme.
4. nép rég Életjel.
5. Vmely dolgot, fogalmat, összefüggést kifejező ábra, kép. Az összeadás ~e a +. | Tud Ilyen szerepű betű(csoport). A hidrogén ~e H.
6. ritk Emlékjel.
7. Megkülönböztető jegy, bélyeg. ~ van a tehén nyakán.
8. Nyelvt A szó jelentését, ill. m-beli szerepét a képzőnél és a ragnál csak kisebb mértékben módosító, közöttük elhelyezkedő toldalék (pl.: a -k többesjel).
9. Olyan jelenség, esemény, összefüggés, adat stb., amelyből vminek a meglétére, bekövetkezésére v. okára következtethetünk. A láz a betegség ~e.
[ fgr ]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024