Magyar értelmező kéziszótár
✔
szerető
I. mn (mn-i ign is)
1. Szeretetre valló, abból fakadó. ~ gondoskodás.
2. rég Szeretett, kedves. ~ gyermekem.
II. fn
1. pejor Vkinek házasságon kívül szerelmi viszonyban társa, kedvese. ~t tart.
2. nép Vkinek szerelmese.
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024