Magyar értelmező kéziszótár
✔
sóhajt tn (és ts) ige
1. (Érzelem hatására) mély, hallható lélegzet szakad föl belőle. Vágyakozva, megkönnyebbülten ~. | Orvos <Vizsgált személy> mély lélegzetet vesz.
2. ts irod Sóhajtva mond vmit.
3. irod Vágyódik. Vkiért, vmiért, vki, vmi után ~.
[hangut]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024