1. (tn is) vál Nehéz tárggyal, nagy lendülettel megüt, megdob (vkit, vmit). Fejbe ~ vkit; földhöz ~ vkit: földhöz vágja.

2. (tn is) <Nehéz tárgy> esés, lendület közben eltalál (vkit, vmit). Fejbe ~otta a rúd; fejére ~ott a bot. | tn <Ütőeszköz> ütésével erős fájdalmat okoz. ~ a pálca. | tn ritk <Szerszám nyele, fogója> vele való ütés közben fájdalmat okoz a kézben. ~ a kalapács nyele.

3. (tn is) vál <Villámcsapás, áramütés> ér, talál (vkit, vmit). Fába ~ a villám; áram ~otta a fiút.

4. kissé vál Szorult, súlyos helyzetbe juttat. Átokkal ~ vkit: súlyos átkot mond rá. | hiv v. vál Büntet. Pénzbírsággal ~. | Lever, lesújt. Szerencsétlenségek ~ják.

[↔suhan]