Magyar értelmező kéziszótár
tett fn
1. Véghezvitt cselekvés. Okos ~. | <Kif-ekben:> (bűn)tett színhelye; ~en ér vkit: tiltott dolgon v. bűnözésen rajtakap.
2. ritk Elvégzendő, végrehajtandó cselekedet. ~re ösztönöz.
[←tesz]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024