Magyar értelmező kéziszótár
Keres
✔
okos
I.
mn
1.
Az
átlagosnál
jobb
értelmi
képességű
,
eszes
.
Szh:
gúny:
~, mint a tavalyi
v.
a tordai kos:
ostoba
.
|
Könnyen
idomítható
<
állat
>.
~
ló
.
2.
Ilyen
élőlényre
jellemző
.
~
beszéd
,
tekintet
.
3.
A
körülményekhez
ügyesen
,
es
.
ravaszul
alkalmazkodó
.
Szh:
~, mint a kígyó:
okosan
számító
.
II.
fn
1.
Okos
ember
.
Szj:
(
az
) ~
enged
, (
a
)
szamár
szenved
.
2.
Okos
beszéd
,
tett
.
~
akat
mond
.
Sz:
most légy ~, Domokos!:
most
kellene
vmi
okosat
kisütni
!
[←
ok
]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024