1. Úgy állít vmi mellé vmit, hogy azt érintve nem dől el. Falhoz ~ja a létrát. | Vminek egyensúlyi helyzetét vmivel erősíti. Dúccal ~ja a falat. | tréf Vmihez támaszkodik. Az ajtót ~ja.

2. Létrehoz, előidéz. Kételyt ~.

3. Életre ~: feltámaszt.

4. <(Terpeszkedő) kif-ekben:> érvényesíteni igyekszik vmit. Igényt ~ (= igényel).

[↔támad]