Magyar értelmező kéziszótár
türelem fn
1. Kellemetlenségek panasz, ill. ellenszegülés nélküli elviselésének képessége. ~mel viseli a betegséget. | Hosszadalmas v. bonyolult teendő, feladat pontos elvégzésében megnyilvánuló képesség. Nincs türelme a tanuláshoz. | A fegyelmezett várakozás képessége. Csak ~!: várjunk fegyelmezetten! | Más(ok) hibái iránt való elnézés. Visszaél vkinek a türelmével.
2. Türelmes lelkiállapot. Elfogy a türelme; kifogy a ~ből.
3. Pol Más vallás, világnézet v. politikai irányzat hirdetésének, ill. gyakorlásának (korlátozott) engedélyezése. Vallási, politikai ~.
[←tűr1]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024