Magyar értelmező kéziszótár
ás ts (és tn) ige
1. (t. n. is) A talajt ásóval v. más módon feltöri, ill. mélyedést, üreget hoz létre benne. A kertet ~sa; árkot ~; a vakond ~.
2. Ilyen művelettel vmit a földből kiemel, kihoz. Répát ~. | Vhova elás vmit. A kert végébe ~ta a pénzt.
3. tn Tud biz <Régész> ásatást végez, irányít.
4. ritk irod Pusztít, rongál. Szívét ~sa a .
[?]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024