Magyar értelmező kéziszótár
észak fn
1. A sarkcsillag irányában levő égtáj (röv.: É). ~ra, ~abbra, leg~bbra terül el.
2. Az Északi-sark felé levő (hideg, rideg) táj. Fenn, ~on.
[éj+szak ‘darab, rész’]
Kapcsolat • eksz@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024