Magyar értelmező kéziszótár
ó1 fn
1. Az o hosszú párja.
2. Ennek írásjegye (ó, Ó). | <Rövidítésként:>. ó: óra.
ó2óv
ó3 mn
1. irod Ódon, ősi.
2. irod Elavult.
3. nép Nem ez évi <termés(ű)>. Az ~ vörösborból adj, ne az újból!
[ fgr ]
ó4 isz irod óh, oh
1. <Fájdalom, szomorúság, vágyódás, félelem kif-ére.> ~, de kár!; ~ jaj!
2. <Csodálkozás, tetszés, öröm kif-ére.> ~, hát ez remek!
3. <Udvariassági kif-ek bevezetésére.> ~, bocsánat! | irod <Megszólítás előtt, kül. kérést, könyörgést kifejező m-ban.> ~, emberek!
[hangkit]
Kapcsolat • eksz@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024