Magyar értelmező kéziszótár
✔
összehajt1 ts ige ritk
<Állatokat, es. embereket> összeterel.
összehajt2 ts ige
1. <Lapszerű tárgyat> úgy hajt egymásra, hogy részei rétegesen egymás fölé kerülnek. ~ja a kendőt.
2. Vminek a csuklósan mozgatható részeit egymásra hajtja. ~ja a nyugágyat.
Kapcsolat • eksz@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024