Magyar értelmező kéziszótár
ú1 fn
1. Az u hang hosszú párja.
2. Ennek írásjegye (ú, Ú).
ú2 isz nép
<Fájdalom v. megborzadás kif-ére.> ~, de fáj!; ~, de szörnyű!
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024