Magyar értelmező kéziszótár
őrült
I. mn
1. Kóros szellemi működésű <személy>, ill. ilyenre jellemző.
2. túlzó Józan megfontolás híjával levő. ~ tervek.
3. biz túlzó Igen nagy mértékű. ~en szerelmes.
II. fn
1. Őrült személy. Szh: ..., mint az v. egy ~: eszeveszetten <cselekszik vmit>.
2. ritk túlzó: Vminek az ~je: vminek a megszállottja, bolondja. A szerelem ~je.
[↔őrjöng]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024