Magyar értelmező kéziszótár
✔
alany fn
1. Nyelvt A mondatnak az a (gyak. csak jelzett, odaértett) része, amely megjelöli azt, akiről, amiről az állítmánnyal mondunk vmit.
2. Fil | A megismerő, gondolkodó, tudattal, akarattal bíró lény, az “én”. | Ítéletben az a fogalom, amelyre az állítás vonatk.
3. ritk Jog Jogalany, ill. adóalany.
4. Mezőg Facsemete, ill. szőlővessző, amelyre a nemes fajtát oltják.
5. Tud: Kísérleti ~: élőlény, akin, amelyen vmely szert, eljárást kipróbálnak.
6. biz Aki eltűr, elvisel vmit, alkalmas vmire. Jó ~; ő volt a szenvedő ~(a vminek).
[←al]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024